A fordítás és feldolgozás elkészítésével az volt a célom, hogy Caius Plinius Secundus Természettudománya 37. könyvének a drágakövekkel (ahogy Plinius nevezi őket, gemmákkal) kapcsolatos ismereteit elemezzem.

A fordítást és a feldolgozást latin szakdolgozatként készítettem 1996 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Sajnos csak öt év elteltével jelenhetett meg, ezért kiegészítettem az időközben megjelent legfrissebb szakirodalommal, és a feldolgozást is továbbfejlesztettem. Bár időközben napvilágot látott egy másik fordítás is Gesztelyi Tamás tollából, azért döntöttem  saját fordításom kiadása mellett, mert a gemmák adatbázisos feldolgozása és térképeken való ábrázolása jelentős többlet információt hordoz. Mivel nagy hangsúlyt fektettem a szöveg feldolgozására, ezért választottam azt a megoldást, hogy a műfordításoknál bevett szokással ellentétben magamat jelöltem meg szerzőként, és a címben is kifejeztem, hogy a fordításon túl fel is dolgoztam Plinius Természettudományának 37. könyvét.

Plinius számos adalékot szolgáltat az ásványtan, azon belül a fénytani jelenségek, az elektromosság, mágnesesség korabeli ismeretére vonatkozóan is, amellett, hogy az általa ismert drágaköveket csoportosítja és bemutatja. A drágakövek leírása kapcsán tett észrevételei számos esetben időtállónak bizonyultak. Némely esetben azonban modern korunktól és természettudományos ismereteinktől idegen megállapításokkal találkozunk, például a drágakövek természetének meghatározása, gyógyításra való felhasználásuk, némely esetben keletkezésük, és a velük kapcsolatos mágikus jelenségek kapcsán. Ezért igyekeztem a fordításon kívül minél részletesebben, teljesebben feldolgozni Plinius könyvét.

A Plinius által tárgyalt gemmák nagy száma és a megfigyelési szempontok sokrétűsége miatt olyan feldolgozási módszert kellett választanom, amelynek keretében nem csak kezelhetőek, hanem vizsgálódási szempontjaimnak megfelelően lekérdezhetőek Pliniusnak az egyes gemmák esetében tett megállapításai. Készítettem egy adatbázist, amely kifejezetten erre a célfeladatra íródott, ennek megfelelő mezőibe vettem fel az egyes gemmákra vonatkozó megállapításokat. Az adatbázisból származik a kötet végén található katalógus, amely minden Plinius által a 37. könyvben leírt gemmát tartalmaz.

Az adatbázisból való lekérdezések eredménye alapján íródtak a gemmák fogalmával, tulajdonságaival és hibáival, névadásával és felhasználásával foglalkozó fejezetek is.
Plinius számos esetben utal a gemmák származási helyére tájegység, város vagy népnév megjelölésével. Ezeket a katalógusban is feltűntettem, továbbá gemmánként kigyűjtve térképen is ábrázoltam a gemmák Plinius által leírt előfordulási helyeit.

Remélem, hogy sikerült egy olyan átfogó elemzést, feldolgozást és jegyzetapparátust adnom a fordítás mellé, amely segíti az olvasót Plinius Természettudományának 37. könyve lehető legteljesebb megértésében; különösen a drágakövek mágikus tulajdonságait, illetve kultúrtörténeti és vallástörténeti vonatkozásait illetően.

Plinius Természettudományának 37. könyve csak a korabeli filozófia és a mai ásványtan ismeretében értelmezhető. Az ókorban az egyes tudományágak nem váltak el élesen egymástól, Aristoteléstől a filozófia oktatása (a fizikán és annak speciális ágain keresztül) fölölelte az összes tudomány oktatását. A filozófia és a vallás szoros kapcsolata az ókorban megkívánja a vallástörténeti ismereteket is. Végül az ásványtan ismerete is nélkülözhetetlen, hiszen az első pillanatban képtelenségnek tűnő jelenségeknek (például az ásványok illata) is lehet természettudományos magyarázata. Mindezekből adódóan igyekeztem mind filozófiai, mind pedig vallástörténeti és ásványtani szempontból megfelelő információkkal szolgálni Plinius művének megértése érdekében.

Szeretném megköszönni a segítséget mindazoknak, akik segítették munkámat: Visy Zsoltnak, továbbá Fodor Nórának és Kármán Editnek köszönöm a fordítás helyességének ellenőrzését és a feldolgozást segítő észrevételeiket. Köszönettel tartozom Makkay Jánosnak javaslataiért és kritikájáért; Tóth Anikónak pedig az ásványtani részek szakértői véleményezéséért.
Köszönettel tartozom továbbá férjemnek, Vizvári Zsoltnak, aki magára vállalta a kiadvány- és térképszerkesztési munkálatokat.

Gábli Cecília